A vonalk�dokr�l

A vonalk�dokat is lehet magolni. Lehet, S�T KELL az �rucikkek
k�z�tt V�LOGATNI !!!

Ne vegyetek semmilyen tejport, kr�m vagy tejterm�ket ami K�na (Hong
Kong) �s Taiwan-i eredet�, mert MELAMINE-t tartalmaz.
Ez egy ipari vegyszer, amib�l el��ll�tj�k a m�anyag t�ny�rokat,
vagy deszkalapokat. A MELAMINE, ha beker�l a szervezetbe, blokkolja a m�jat,
ves�t (a vese nem tudja feldolgozni �s vesek�vet csin�l) �s olyan k�rt tesz benne,
hogy visszaford�thatatlan, �s nagyon sok esetben hal�los.
Aki pedig �tv�szeli (nem hal bele) annak 3 naponk�nt v�rsz�r�s al� kell
vesse mag�t, hogy �letben maradjon �s �r�k �leten kereszt�l vesebeteg lesz,
amit nem lehet egy�ltal�n gy�gy�tani.
Ma m�r olyan bety�r vil�got �l�nk, hogy a k�nai �zletemberek nem teszik r�
a nev�ket a term�kre hogy "Made in China" = "K�n�ban k�sz�tett", mert tudj�k, hogy a vil�g nem veszi meg a term�keiket, �s ez�rt �k mindent megtesznek, hogy elrejts�k a sz�rmaz�s eredet�t.
Ink�bb k�dokat haszn�lnak gondolv�n arra, hogy az emberek nem tudj�k �s
nem fognak r�j�nni a term�k eredet�re.
A korm�nyok nem tesznek semmit ellene, �s nem is tiltj�k be ezeket a term�keket, vagy legal�bb a fogyaszt�kat inform�ln�k, arr�l, hogy tot�lk�ros minden, ami a fenti felsorolt orsz�gokb�l d�mpingben j�n be.
Sok nyugati orsz�g import�lja �s ebb�l a (tejterm�k) alapanyagb�l k�sz�tenek sok mindent mint: cukork�t, csokit; a s�tem�nyekben, m�g a pizzat�szt�ban is megtal�lhat�. A k�v�h�zakban a tejes k�v�t (capuccino, stb.)
Az els� 3 sz�m a BARCODE (VONALK�D) - bol az orsz�got mutatja, hogy a
term�k honnan sz�rmazik. Minden bark�d "els� 3 sz�ma", ha ezekkel a sz�mokkal kezd�dnek 690, 691, 692, stb. eg�szen bele�rtve a 695-�t, az mind "MADE IN CHINA" .
Azok a term�kek, amik 471-el kezd�dnek "Made in Taiwan" . Nek�nk jogunk van ezeket tudni, de az �llam ebben nem seg�t. Ez�rt r�sen kell legy�nk �s tan�tsuk egym�st, hogy ne ker�lj�nk bajba.

Teh�t ha megtanulunk egy p�r b�rk�dot, akkor mindj�rt k�nnyebb:

690 ~ 695-ig Made in China
471 ~ Made in Taiwan
00 ~ 13 USA & CANADA
30 ~ 37 FRANCE
40 ~ 44 GERMANY
49 ~ JAPAN
50 ~ UK
57 ~ Denmark
64 ~ Finland
76 ~ Switzerland and Liechtenstein
628 ~ Saudi-Arabia
629 ~ United Arab Emirates
740 ~ 745 - Central America (K�z�p Amerika)
480 ~ Made in the Philippines(F�l�p szigeti)
599 Magyarorsz�gon el��ll�tott term�k.

A margarinr�l

A margarint eredetileg pulyk�k hizlal�s�hoz fejlesztett�k ki.

Mikor az a pulyk�k hal�l�t okozta, az emberek, akik a kutat�sra sz�nt,
befektetett p�nz�ket vissza akart�k kapni, �sszedugt�k a fej�ket.
Ez egy feh�r anyag volt, �s semmi nem utalt arra, hogy �lelmiszer,
ez�rt s�rg�ra sz�nezt�k �s �gy adt�k el a vaj helyettes�t�jek�nt.
Hogy tetszik?
Kital�ltak n�h�ny �tletes �j �zt is.
Tudod, hogy mi a k�l�nbs�g a margarin �s a vaj k�z�tt?
Olvasd v�gig...nagyon �rdekes lesz!
Mindkett� ugyanannyi kal�ri�t tartalmaz.
A vaj kicsit gazdagabb tel�tett zs�rban:
a vajban 8 gramm, m�g a
margarinban 5 gramm.
 A margarin fogyaszt�sa n�k eset�ben 53%-kal n�veli a sz�v- �s
�rrendszeri megbeteged�seket, �sszehasonl�tva ugyanannyi elfogyasztott
vajmennyis�ggel, legal�bbis a leg�jabb harvardi orvostudom�nyi
tanulm�ny szerint.
A vaj fogyaszt�sa n�veli az egy�b t�pl�l�kokb�l sz�rmaz� t�panyagok
felsz�v�d�s�t.
A vaj, t�pl�lkoz�s szempontj�b�l sok el�nnyel rendelkezik,
m�g a margarin csak n�h�nnyal, mivel ezek hozz�adottak.
A vajnak sokkal jobb �ze van, mely m�s �telek �z�t is kiemeli.
A vaj t�bb �vsz�zados m�ltra tekint vissza, m�g a margarin m�g 100 �vesre sem.
�s most a margarinr�l...
Nagyon gazdag hozz�adott zs�rsavakban.
Ez megh�romszorozza a koszor��r elmeszesed�s�nek kock�zat�t.
N�veli a koleszterin szintet �s f�leg az LDL (rossz koleszterin)
szintj�t, m�g a HDL (j� koleszterin) szintj�t cs�kkenti.
A r�k kialakul�s�nak kock�zat�t kb. 5-sz�r�s�re n�veli.
Rontja az anyatej min�s�g�t.
Cs�kkenti az immunrendszer reakci�j�t.
Cs�kkenti az inzulin reakci�j�t.
�s �me a legmegd�bbent�bb t�ny...
EZ A R�SZE NAGYON �RDEKES!
A margarint mind�ssze EGYETLEN MOLEKULA v�lasztja el att�l,
hogy M�ANYAG legyen.
Ez a t�ny elegend� volt sz�momra, hogy kivonjam az
�letemb�l a margarint �s minden m�st, mely hidrog�nezett
(ez azt jelenti, hogy az anyag molekul�ris szerkezet�t megv�ltoztatj�k).
Ki lehet pr�b�lni a k�vetkez�t:
Vegy�l egy doboz margarint �s hagyd a gar�zsban, vagy �rny�kos helyen!
N�h�ny nap m�lva a k�vetkez�ket figyelheted meg:
Sem legyek, sem m�s egy�b, ideges�t� muslinca nem fog a k�zel�be menni
(ez az�rt sejtet valamit).
Nem lesz rothadt vagy b�d�s, mert nincs t�p�rt�ke.
Semmi sem fog kin�ni rajta. F�leg azok az ici-pici mikroorganizmusok
nem fognak rajta kifejl�dni.
Mi�rt?
Mert a margarin majdhogynem m�anyag.
K�olaj sz�rmaz�k van benne.